A WHO (World Health Organization) adatai szerint a szív- és érrendszeri megbetegedések a világ vezető halálozási okai közé tartoznak. Ezek megelőzése és kezelése továbbra is nagy kihívást jelent az egészségügy számára, ezért szükség van új megoldásokra a terhek csökkentése érdekében. A Q10-koenzim (CoQ10) kulcsfontosságú vegyület a szív- és érrendszeri egészség megőrzésében, és pótlása hasznos lehet számos betegség esetén, beleértve a krónikus szívelégtelenséget is.
Az enzimek biokatalizátorként funkcionálnak a szervezetben, a gyorsítják a sejten belüli biokémiai reakciókat, elősegítve az optimális lefolyást. A CoQ10 számos fontos funkcióval rendelkezik az emberi szervezetben, és megtalálható sok sejt membránjában. A legfontosabb funkciója az elektronszállítás, de antioxidánsként is szolgál, és segít a sejtek anyagcseréjében. A CoQ10 nagyobb mennyiségben található a szívben, a tüdőben, a lépben, a májban, a vesében, a hasnyálmirigyben és a mellékvesékben. Az életkor előrehaladtával a termelése és koncentrációja csökken. A CoQ10 kiegészítés 50 év feletti felnőttek számára sok szempontból előnyös lehet.
CoQ10 termelés, hiány és toxicitás
A CoQ10 forrása a bioszintézis és hiányának két fő oka lehet: a bioszintézis csökkenése vagy a fokozott felhasználás. Kóros állapotok (genetikai hibák) és életmódbeli tényezők (pl. rosszul összeállított étrend) csökkenthetik az endogén termelést. Ennek a jelei mutatkoznak már igen idejekorán a fáradékonyságban, és a szív-érrendszeri betegségek korai kialakulásában. Gyógyszerekkel történő interakció is előfordulhat, például béta-blokkolók, vérnyomáscsökkentők és sztatinok gátolhatják a termelését.
Feltételezések szerint néhány betegség csökkentheti az endogén bioszintézist, és emiatt növelheti a szervezet CoQ10 igényét, ami szerepet játszhat hiányállapotok kialakulásában. Mivel nincs ajánlott napi beviteli mennyiség, kockázatbecslési módszer alkalmazásával a napi maximum 1200 mg CoQ10 fogyasztásának biztonságossága bizonyított. Több dokumentált esetben azonban nagyobb terápiás dózis (legfeljebb 3600 mg/nap) sem okozott toxicitást vagy súlyos mellékhatásokat, bár néhány esetben emésztőrendszeri tünetek, hasmenés fordult elő.
A CoQ10 lehetséges exogén forrásai és bevitele
A belső elválasztás, termelődés zavara, valamint csökkent plazmakoncentráció esetén lehetőség nyílik külső forrású CoQ10 pótlásra, mely a táplálékból, valamint az étrendkiegészítőkből származhat.
- Az élelmiszerek közül az állati eredetű nyersanyagoknak, főként a különböző típusú húsoknak és belsőségnek (marha-, sertés-, baromfiszív és máj), valamint a halnak számottevő a CoQ10 tartalma, míg a tejtermékeké csekélyebb.
- Egyes növények és növényi olajok jelentős Q10 tartalommal rendelkeznek, pl. a petrezselyem és a perilla (fekete csalán vagy kínai bazsalikom), míg közepes CoQ10 forrás a brokkoli, az avokádó, a szőlő és a karfiol.
Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a szakirodalomban jelentős eltérések figyelhetőek meg az egyes nyersanyagok CoQ10 tartalmával kapcsolatosan, így azok pontos meghatározására még további vizsgálatok szükségesek.
További információkat a témával kapcsolatban 2021. év áprilisi hírlevelünkben olvashat, mely a következő linken elérhető: https://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2021/04/taplalkozasi-akademia-hirlevel-2021-4-coq10.pdf
